A szakmai munkám középpontjában az a kérdés áll, hogyan lehet egy település meglévő, sokszor láthatatlan vagy elszigetelten kezelt értékeit felismerni, összekapcsolni és fejlesztési erőforrássá alakítani.
Szociológiai nézőpontból a közösségi mintázatok, helyi identitások, társadalmi kapcsolódások és részvételi folyamatok érdekelnek. Közgazdasági szemlélettel azt vizsgálom, hogyan válhatnak a helyi értékek fenntartható működési, gazdasági és erőforrás-alapú gondolkodás részévé. Terület- és városfejlesztési megközelítésből pedig azt keresem, hogyan illeszthetők ezek az értékek települési jövőképbe, városmarketingbe, térségi kapcsolódásokba és konkrét fejlesztési irányokba.
Zircen intézményvezetőként gyakorlati terepen dolgozom ezzel a szemlélettel. A könyvtári-közművelődési szolgáltatások, a városi rendezvények, a ZircMédia Centrum felületeinek összekapcsolása számomra nem pusztán intézményi működtetési feladat, hanem településfejlesztési és közösségépítési kérdés is. Egy település ugyanis nem tud értéket teremteni abból, ami láthatatlan.
A helyi médiát nemcsak tájékoztatási felületként, hanem városfejlesztési infrastruktúraként értelmezem. A helyi újság, a városi televízió, az online kommunikáció és a közösségi média képes láthatóvá tenni a helyi történeteket, szereplőket, közösségeket, vállalkozásokat és kezdeményezéseket. Ezekből épülhet városi emlékezet, bizalom, önkép és közös jövőhöz való kapcsolódás.
A munkám egyik alapállítása, hogy a kultúrát ki kell emelni a programszervezési sarokból. Egy település kulturális rendszere nemcsak rendezvényekből áll. Része a könyvtár, a közösségi tér, a helyi média, a városi ünnepek, a civil kapcsolódások, a helyi történetek, a turisztikai élmények, a vállalkozói együttműködések és az a láthatatlan szövet is, amely egy várost közösséggé tesz.
A UCoreSync módszertani keretében ezt a gondolkodást három fogalom fogja össze: települési identitás, települési értéktér és települési jövőkép.
A települési identitás azt mutatja meg, miből ismeri fel magát egy közösség. A települési értéktér rendszerbe kapcsolja a helyi értékeket, szereplőket, történeteket, intézményeket, vállalkozásokat és térbeli kapcsolódásokat. A települési jövőkép pedig azt fogalmazza meg, hogyan válhatnak ezek az értékek közösen hordozható fejlesztési iránnyá, hiteles városmarketing-alappá és lakosság által is érthető stratégiai történetté.
Ebben a munkában nem kész szlogeneket vagy külsődleges arculati megoldásokat keresek. A jó településmarketing nem szlogennel kezdődik, hanem önismerettel. A cél az, hogy egy település jobban lássa önmagát, felismerje saját erőforrásait, és ezekből olyan jövőképet építsen, amelyet a helyiek érteni, érezni és képviselni tudnak.
