Változó világ
1 min read
Változó világ
A kultúra horizontális rendezőelv.
Ezért a kultúra számomra nem pusztán programok, események, intézmények vagy ünnepek összessége. Sokkal inkább az a közös nyelv, amelyen keresztül egy közösség értelmezni tudja önmagát, a múltját, a jelenét és a jövőjét.
Amikor eltűnik a horizont, amikor bizonytalanná válik, merre van előre, különösen fontossá válik, hogy legyenek közös tájékozódási pontjaink. Történetek, helyek, emlékek, gesztusok, kapcsolatok, amelyek segítenek megérteni, hol vagyunk, kik vagyunk, és hogyan tudunk egymáshoz kapcsolódni.
Nekünk, kulturális szakembereknek nem az a dolgunk, hogy eltüntessük a különbségeket.
Nem az a dolgunk, hogy mindenből egyetlen közös választ gyártsunk.
A mi feladatunk az, hogy közös teret teremtsünk a megértéshez, az egymásra való figyeléshez és ahhoz, hogy a különböző tapasztalatok ne elnémítsák, hanem gazdagítsák egymást.
A kultúra ebben az értelemben nem dísz és nem mellékterület. Nem akkor kerül elő, ha már minden fontosabb kérdést megoldottunk. Éppen ellenkezőleg: ott van a települések önképében, a közösségi kapcsolatokban, a helyi nyilvánosságban, a városi terek használatában, a rendezvényekben, az emlékezetben és abban is, hogyan képzeljük el a közös jövőt.
Ha jól figyelünk, a kultúra nemcsak megmutatja, kik vagyunk, hanem abban is segít, hogy újra megtanuljunk tájékozódni.
Szívből remélem, hogy lesz még erőnk és türelmünk meghallani egymást.
És hogy lesznek közös tereink, ahol nemcsak beszélünk, hanem figyelünk is.